ELMÚLT IDŐKBŐL - Dante és Jeanne d’Arc ősbemutató a Hangvillában

2021. június 7.
ELMÚLT IDŐKBŐL - Dante és Jeanne d’Arc ősbemutató a Hangvillában
Június 7-én hétfőn a Hangvilla színpadán kerül bemutatásra a két részes, Tóth Péter és Baranyi Ferenc "Isteni pokol" című kantátájából, valamint Arthur Honegger és Paul Claudel "Johanna a máglyán" című dramatikus oratóriumából összeálló egész estés műsor.

Az előadók között Kiss Emma, Oberfrank Pál, Máthé P. Gábor és Kozári Ferenc színművészek mellett Bernáth-Kersák Edina, Busa Gabriella, Németh Renáta, Dékán Jenő, Horváth István és Kovács István szerepelnek.

Az előadás a maga műfajában igazán különlegesnek ígérkezik, ugyanis a műveket színpadra varázsoló színművészek és énekesek játékát a Magyar Rádió Gyermekkórusa, a Budapesti Stúdiókórus, a Honvéd Férfikar és a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri együttesen Strausz Kálmán vezényletével.

A Tóth Péter "Isteni pokol" kantátája jó példa a költészet és a vokális zene szoros kapcsolatára. Baranyi Ferenc librettójának alapja az Isteni színjáték új fordítása, és egyes Dante-korabeli középkori versek. A mű megírásának és előadásának apropója a 2021-ben esedékes Dante évforduló, halálának 700. évfordulója.

A történet Francesca da Rimini és Paolo Malatesta tragikus szerelmi drámája, amely kettős érzelmeket vet fel Dantéban: Egyfelől ugyan a bűnös szerelem méltó büntetését igazságosnak tartja, de emellett mélységesen megrendül a szerelmesek egymás iránti érzéseit látván. Az erkölcs parancsa és az emberi szenvedély közötti feszültség, valamint az ember szabad akaratából következő döntés következményeire világít rá Francesca és Paolo sorsa. Tóth Péter zenei eszközei nagyszerűen kifejezik a szövegkönyv drámai lehetőségeit, többször operaszerű jeleneteket hallhat a közönség. Erkölcs, bűn, bűnhődés és keresztény irgalom – e kérdések vetődnek fel a műben, mely morális tartalmát tekintve szinte ritkaságszámba megy napjaink zeneirodalmában.

A meglehetősen bonyolult szerkezetű "Johanna a máglyán" című dráma zenei megjelenítésére Paul Claudel vállalkozott. Ő korábban rengeteg filmzenét is írt, és ez a gyakorlat jól jött az egyes jelenetek hol látványos, hol lírai megfestéséhez. Zenei világában megjelenik a dzsessz, a francia népdal és táncdallam, a stilizált gregorián.

Érdekessége a műnek, hogy a főszereplő, Johanna szinte végig prózai szerep, egyedül a gyermekkort felidéző Trimazo jelenetben énekel, egy francia gyerekdalt megszólaltatva.

Claudel így írt a műről: “Az a Jeanne d’Arc, akit itt a máglyán látunk, nem az ifjú hősi alak, ahogyan a roueni perről szóló iratok lerajzolják szenvedésében. Egy másik pernek a hőse inkább, azé, aminek befejezése előttünk történt, a világháború után. A szenttéavatási peré. Ez az örök Jeanne d’Arc, aki az új idők küszöbén adatott a francia nemzeti egység őréül és pártfogójául. Mielőtt véglegesen elfoglalná a reá váró koronás helyet, megengedett talán Jeanne-nak, hogy tudomást vegyen az isteni tervről, és számot adjon magának - Domrémytől Rouenig és Rouentől Domrémyig - az útról, amelyet bejárt s ahová ellenállhatatlan hangok szólították. Ez a tanulatlan parasztlányka, aki nem tudott más jelet írni, csak a keresztét, de vér és arany betűivel, írt egy könyvet s ez a könyv megszolgálta, hogy ő vesse rá először tekintetét.”

Az előadás Raics István fordításában magyar nyelven hangzik el.

Jegyek kaphatók  a www.hangvilla.jegy.hu oldalon.
vissza
Rendezvények
Összes rendezvény
×
Hírlevél
PARTNEREK